XII. Országos Gyermek és Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat
XII. Országos és Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat Észak-Magyarországi regionális előselejtezőjére Mezőkövesden került sor. Egyesületünket két tagunk által vezetett szakkör fiataljai képviselték.
A detki Népművészetek Házában már 5 éve zajlik népi kézműves oktatás Lovászné Juhász Rita vezetésével. A gyermek szakkörrel az öt év anyagából válogatva pályáztak a XII. Országos és Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat Észak-Magyarországi regionális előselejtezőjére. A beadott munkák közt szerepeltek gyapjú szőttesek, hímzések, szövött babák, fakanálbabák és rongybabák. A zsűri értékelésében munkáikat a 2.-ként emelte ki és értékelte.
A 15 fős szakkör örült a helyezésnek, mely által továbbjutottak az Országos pályázatra is. Sikerélményhez jutottak, mely a további munkájukhoz új lendületet ad.
A másik szakkör pedig a Bódi Klára Népi Iparművész vezette Kunmadarasi Levendula Csipkeverő szakkör. Az Ő személyes hangú beszámolója a pályázatról és utánpótlás nevelésről:
"A Heves Megyei Népművészeti Egyesület is fontosnak tartja az utánpótlás nevelést, a szakmai mesterfogások átadását a következő generációknak, mert sajnos – mint ahogy más egyesületben is – egyre magasabb az átlagéletkorunk: elöregszünk….
Nagy szükség van tehát arra, hogy a köreinkben lévő gyermekeket - lehetőleg minél fiatalabb korban – megismertessük az egyes mesterségek elemi technikai fogásaival, de méginkább szükséges a magyar tárgyalkotó népművészet megszerettetése.
Kiáltó szükség van a gyermekek, ifjak esztétikai nevelésére, amely az egész társadalom feladata, de hát látjuk, hogy mi a valóság. Úgy gondolom, mi népművészek is felelősek vagyunk azért, hogy a felnövekvő generációknak – a magunk eszközeivel – felmutassuk a SZÉP-et, hogy ne elvadult lelkű, közönyös, fásult felnőttek váljanak belőlük.
Ilyen szellemben akarjuk vezetni a gyermekszakköröket is, noha ennek számtalan akadálya van. Petőfi után szabadon írhatnám:
Nagy munkát vállal az magára, aki kezébe szerszámot vesz …tanítás céljából, mert az okostelefonok, számítógépek, trendi-divat csáberejével kell versengenünk.
Mégis megpróbáljuk…
Ezt bizonyítja az a kiállítás is, ami 2017. május 4-én nyílt meg Mezőkövesden a Táncpajtában a XII. Országos Gyermek és Ifjúsági Népi Kézműves Pályázatra érkezett alkotásokból, az Észak-Magyarországi régióban.
Ezúton is köszönet illeti a Matyó Népművészeti Egyesületet a szervezésért, rendezésért.
Öröm és némi keserűség járta át a lelkemet, miközben gyülekeztek a gyerekek, ifjak és oktatóik a kiállítás megnyitóra.
Öröm, hogy még vagyunk egyáltalán, akik fanatikusan bízunk abban, hogy a XXI. század – közönyösnek tűnő – gyermeke is „megszólítható”, netán munkára fogható szeretettel és nagy-nagy türelemmel.
Öröm, hogy vannak gyerekek, ifjak, akik – noha változó szorgalommal, de mégis – akarják tanulni a népi mesterségeket.
Öröm, hogy Kovács Szabolcs (A Matyó Népművészeti Egyesület bútorfestője, a népművészet mestere) kiállítást megnyitó beszédében olyan szeretettel erősítette meg az alkotások pozitívumait, és a jobbítás szándékával említette az esetleges negatívumokat (úgy, hogy ne riassza el a gyermek-alkotókat a további munkától). Kiállítás megnyitója után pedig, bútorfestő műhelyében nagy lelkesedéssel mesélt az én szakkörös kislányaimnak is mesterségéről. A gyerekek ámulva csodálták a sok-sok színes virággal díszített tárgyat, s hogy még a matyó viselet jellegzetes darabját, a csavarintós kendőt is felpróbálhatták, hát az már iagazi gyönyörűség volt…
Öröm látni – mindhárom korcsoportból – az elkészült tárgyakat, s a boldog gyerek arcokat, amikor az elismerő okleveleket, ajándékokat átvették.
Az általam vezetett Kunmadarasi Református Általános Iskola Levendula Csipkeverő szakköröseinek elismerése: a KÜLÖNDIJ.
A szakkör tagjai: Csóka Viktória 12 éves
Pócsi Boglárka 12 éves
Csóka Cintia 11 éves
Simon Erzsébet 11 éves
Keserűség, hogy kevesen vagyunk, de a nemes fűszerből is kevés kell. Hiszem, hogy ha kevesen is vagyunk – oktatók, gyerekek -, az alkotás örömével mégis életre szóló, maradandó élményt nyújtunk az alkotó gyerekeknek, akik megismerik a magyar népművészet tárgyainek szépségét. Lelkük ezzel nemesedik, ízlésviláguk fejlődik, - a SZÉP fogalma konkréttá válik előttük és bennük – nem utólsó sorban magyar identitásuk erősödik.
Sorolhatnám még sokáig a tárgyalkotó népművészet személyiségfejlesztő pozitív hatását….
Ezen meggyőződésem visz tovább a szakkörvezetői munkámban."
Bódi Klára (csipkekészítő népi iparművész)
szakkörvezető
még több fotó :
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.1316029678444250.1073741979.18...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni