Zalai tanulmányút

A Heves Megyei Népművészeti Egyesület pályázatot nyert a

CSSP-E-TARGYALKOTO-SZ-2019-0036

azonosítón nyilvántartásba vett, „Tudásátadás, szakmai tapasztalatcsere” című projekttel, melyet a pandémia miatt csak 2021. októberében tudott megvalósítani.
A benyújtott pályázat szerint szerveztük meg a tanulmány utat. 2021. október 12-én indultunk Zalaegerszegre. Az útközben megálltunk Varga Csaba fafaragó mester műhelyénél, Csákberényben. A mester bemutatta műhelyét, portáját. A fafaragók nagy érdeklődéssel nézték szerszámait, folyamatban lévő munkáit.
Zalaegerszegre érve megismerkedtünk a város nevezetességeivel idegenvezető segítségével.
Láthattuk Németh János, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrász, a göcseji népi fazekasság szellemiségét és formavilágát őrző alkotásait, mint a „Szala megyei koronaőrző 1791”, vagy a Keresztúri Dezső szülőházán álló domborművet. Beülhettünk a zsinagógából kialakított hangverseny terembe, de a Dísz tér alkotásait is megcsodáltuk.
A Göcseji kistérség megismerését Nagylengyelben kezdtük, a tájegységet bemutató „mini Göcsej” park várt bennünket. Ez után a községben létrehozott „Kis Göcseji Értéktár” tárlatán a zalai nép élet hagyatékait ismertük meg. Csonkahegyháton Hadnagy György fából faragott háborús emlékművét jártuk körbe. Kustánszeg református temploma a dombtetőről őrzi a kustánszegi völgyet, benne a tavat is magába foglaló páratlan látványt. A templom körül pedig több emlékmű is emlékeztet a falu múltjára. Itt található a Hadnagy György fából faragott Millenniumi emlékműve. Itt megismertük az emlékmű figuráit, és a templom történetét is.
Utunk Novára, Göcsej „fővárosába” Dorffmaister István készített. A templom történetét Nagy Tamás atya ismertette velünk.
Lentiben az erdészeti kiállításon a fakitermelés és feldolgozás eszközeivel ismerkedtünk, de betekintést nyertünk az erdőművelésbe is.
Lentiben Hácskó Imréné szövő népi iparművészt látogattuk meg. Zsuzsa a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagja, a hetési szőttesek kiváló ismerője, készítője.
A hetési szőttes készítésének több évszázados hagyománya van. Készítése az önellátó gazdálkodás része volt. Az alapanyagot saját maguk termelték meg, onnan kezdve, hogy elvetették a len és a kendermagokat. Aztán a növényeket gondozták, kézi munkával learatták, nyűtték, kévékbe gyűjtötték, áztatták, szárították, s kócot készítettek belőle. Ebből a napi feladatok elvégzése után az asszonyok a fonóban fonalat fontak, ez lett a vászon alapanyaga. A házi szőtteseik között mindig akadt törülköző, párna, terítő, melyeket néhány színnel, igen ízlésesen díszítettek. A ház körül szükséges zsákok, ponyvák is így készültek. A rózsa, csillag, gránátalma, rozmaring, madaras, búbos minták a legnépszerűbbek, tudtuk meg a mestertől. Az öreg szövőszék a szemünk előtt termett gyümölcsöt, készült a hetési szőttes.
A Gébárti-tó partján áll a Zala Megyei Népművészeti Egyesület alkotó háza. A házhoz vezető út mellet a szoborparkban állnak a korábbi alkotótelep munkái.
A Zala Megyei Népművészeti Egyesület országos fafaragó táborok keretében , 6 nyáron át, 41 fafaragó részvételével váltotta valóra a gondolatot, miszerint elkészítik a Kárpát-medencei Tradicionális Fa Sírjelek Emlékparkot, Zalaegerszegen. A sírjelek rekonstrukciói elkészültek, egy helyen lehet megcsodálni a Kárpát-medencére jellemző kopjafákat, fejfákat, sírjeleket. Már csak a hasovány kerítés befejezése van hátra. A sírjel parkot Skrabut Éva a ZMNE elnöke mutatta be, de itt volt velünk Varga Csaba fafaragó is, aki részt vett a táborok munkájában. Az itt megtalálható fejfák mintaként is szolgálhatnak a fafaragóknak. A friss őszi reggel után jól esett a fazekas műhely melege. Itt Csuti Tibor fazekas, Népi Iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere fogadott bennünket. Korongolt és megismertetett bennünket fazekas technikákkal, égetési módokkal, mázazással. műhelye a tradicionális és modern mesterremekek tárháza, a hűlő kemencék kincseket rejtenek.
A fás műhelyben Nagy Béla népi iparművész fogadott bennünket. Bemutatta a műhely szerszámait, felszereltségét. A szabadban bemutató faragást tartott, amikor is egy rönkből pihenő széket kezdett faragni. Láncfűrészes kezdés után, vésőkkel folytatta a munkát. Az Alkotóház történetével Skrabut Éva elnök ismertetett meg bennünket. Bepillantást nyerhettünk a pályázatok világába, a szorgos, önzetlen munka eredményével. Az alkotóház bővítéséről Prokné Tirner Gyöngyi tartott ismertetőt. A hagyományos nemezsátor megépítéséről Skrabut Éva elnök mesélt, a központi kupolában felállított jurtába illő tisztelettel be is lehetett menni. Berendezése a régmúltat idézi, visszavisz őseink világába. A körgaléria kiállításán Szelestey László néprajzkutató hagyatéka látható. A pásztorfaragások és rabmunkák összegyűjtött tárgyai rendkívül értékes, részletesen dokumentált magyar népművészeti gyűjtemény, benne számos, a kutatás számára eddig ismeretlen pásztorfaragással.
A göcseji parasztpolgári viseletek rekonstrukciós pályázatáról Devecz Zsuzsa az egyesület titkára számolt be. A ruhákat a helyszínen is megtekinthettük, a panoráma kézműves műhelyben. Devecz Zsuzsa elmondta, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület 60 órás viseletvarró tudásátadó kurzusán készültek a göcseji paraszt-polgári viseletek. A tudásátadó kurzus célja: a göcseji paraszt-polgári viseletek feltárása és újratanítása volt, és a kurzuson összesen 14 db öltözet készült el három féle szabásminta formájában, archív fotódokumentáció alapján. Az elméleti alap: Marx Mária etnográfus és Molnárné Riskó Erzsébet Népi Iparművész kutatásai voltak. Szakmai feldolgozás és tervezés, oktatás Tajti Erzsébet, Borbásné Budai Valéria és Donkóné Birkás Tünde munkája volt. A projekt támogatója: Csoóri Sándor Alap volt. Ezek a viseletek először az egri XI. Viseletkonferencián voltak kiállítva, ahol a látogatók és a média figyelmébe is kerültek.
A Heves Megyei Népművészeti Egyesület tevékenységét Kiss István elnök mutatta be, PowerPoint prezentáció keretében. Külön kitért az Aldebrői Faragó táborok tevékenységére és a 20 éve sikeresen megrendezett viseletkonferenciák működésére. A bükk aljai kosárfonási szokások és ezen belül a különleges, egyedinek számító „hátyi”, a háton hordott , itt készített kosarakat ismertette Mucsonyi Zsolt kosárfonó az egyesület alelnöke. Gelsei Sándor népi iparművész, bútorfestő a festett kazettás mennyezetek kialakulásának történetéről , a református szokásoknak és előírásoknak való megfelelés és a motívumok kialakulásáról beszélt.
A Zala megyei Népművészeti Egyesület és a Heves Megyei Népművészeti Egyesület korábban is jó kapcsolatot ápolt. Ez a látogatás tovább mélyítette szervezeteink közötti barátságot. A megszerzett tapasztalatok segítik egyesületünk további munkáját, igényeket támasztanak még több népművészeti projekt megvalósítására. A Csoóri Sándor Alap támogatásával megvalósított program hozzájárult a tudásátadáshoz, a szakmai tapasztalatcseréhez. A tapasztalatcsere során megszerezett tudás hozzájárul egyesületünk szakmai tevékenységének fejlődéséhez. A tanulmányút ideje alatt több száz fotó készült, hogy itthon maradt tagjaink is megcsodálhassák Zala, Göcsej és a Gébárti alkotóház csodáit. A dokumentációt következő taggyűlésünkön mutatjuk be tagságunknak és honlapunkon is közzéteszünk.

Eger, 2021. 10. 20.
Kiss István elnök
fotók: https://photos.app.goo.gl/9m9wkEzwB9gM9YNUA