Palóc hagyományok és értékek - Hollókő

Hollókő hazánk legismertebb élő skanzenje. A Cserhátban fekvő zsákfalu egy utcája és vára tökéletes kirándulóhely.
Az 1987 óta az UNESCO kulturális és természeti világörökségi listáján szereplő Hollókő-Ófalu a palóc hagyományok megőrzéséről és népi építészeti stílusáról ismert világszerte. Ezzel a palóc gyöngyszemmel ismerkedtünk meg tanulmányutunkon.
Bérelt autóbusszal utaztunk Hollóköre, a Városi Civil Alap támogatásával. Utunk során elkezdett esni a hó, és mire megérkeztünk a szűz hó betakarta a palóc csodát.
A közel 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába: ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok (folyósó, gádor, ambítus, hambitus, ambis, hambit, gang) szegélyezik.
Hollókő-Ófalu az úgynevezett egyutcás falutípust képviseli, van egy központi út, melyre merőlegesen, szalagtelkeken helyezkednek el az épületek.
Az 55 lakó- és gazdasági építményből álló védett falurész a 20. századi falusi élet emlékét idézi. A házak leggyakrabban 3 szobából álltak, falai vályogból épültek és cserépzsindelyes tető fedte, legtöbbjükhöz pedig tornác is tartozik. A családok többnyire egy telken építkeztek és ha új generációk akartak külön életet kezdeni, akkor az eredeti házat bővítették, vagy húztak fel mögé még egyet.
A központban található egy zsindellyel fedett, kis fatornyos templom is, melyet közadakozásból építettek meg.
Hollókői Szent Márton-templom 1889-ben készült, érdekessége, hogy egyszerű, téglalap alaprajzú, vályogból és terméskőből épült templom fából ácsolt tornya szögek felhasználása nélkül készült. Harangtornya a korábbi templom dongaboltozatú szentélye fölött emelkedik, nyugat felé építették hozzá a templom hajóját, így a szentély a mai templom előterévé alakult. Berendezése között fellelhető: egy restaurált Szent Márton oltárkép és egy Felvidékről származó, 17. századi népi faragású Pieta-szobor is.
A friss hó ropogott a talpunk alatt, régi időket idézve érkeztünk a Falumúzeumhoz.
A Falumúzeumban a látogatók betekintést nyerhetnek az egykori lakosok életvitelébe, megcsodálhatják a régi berendezéseket és a mindennapi használatos eszközöket. Az 1909-es tűzvész után a ház maradványaira épült meg a múzeum mai formája. A falakat vályogból építették fel kő alapra, az épület cserépzsindellyel fedett tetőt kapott és egy egyszerű faoszlopos tornác mentén jutunk el a bejáratig. A néprajzi kiállításnak otthont adó parasztház 3 helyiségből áll, amelyekben egy 3 tagú család életét mutatják be, így a ház belseje teljes mértékben a 20. század elejének paraszti világát idézi.
Ez után a Guzsalyas ház felé vettük az irányt. A múzeumban népviseleti kiállítás várja a kedves vendégeket. A Guzsalyas házban megismerhetik, milyen is az igazi hollókői viselet. Külön öröm, hogy a kiállított darabok egytől- egyig a hollókői lakosok, asszonyok nagy becsben őrzött ruhadarabjai. A ruhákat kenderből szőtték, egy szövőszék is ki van állítva.
Mesébe illő hóesés kíséretében néztük végig a palóc építészet jellegzetes épületeit és sétánk végén a Dr. Román András Látogatóházba érkeztünk meg, ahol házigazdánk Kerecsényi Péter fogadott bennünket és ismertette a Hollókő történetét, a jelenleg futó fejlesztéseket és terveket.
Hollókőnek búcsút intve Alsótoldra indultunk, hogy meglátogassuk a Bercsényi testvérek fazekas műhelyét. A fazekasműhely a Cserhát völgyében Alsótoldon található. A műhelyben, megtekinthető a kerámia edények készítésének folyamata. 1993 óta foglalkoznak fazekassággal, mindig céljuk volt, hogy hagyományos népi kerámiát a mai kor igényeihez alakítva, tartós használati kerámiákat készítsenek. Így kezdtek el foglalkozni, kőcserép étkészletekkel, amit magas hőmérsékleten 1230-fokon kemény cserépé égetnek, így alkalmasak a napi rendszeres használatra. A keménycserép étkészletek mellett, a sütő-főző edények is megtalálhatók. Bemutató pajtájukban Bercsényi Péter mesélt a régi mintákról, a mai kor igényeinek való megfelelésről. Műhelyükben bepillantást nyertünk az alkotófolyamatokba is.
A tartalmas nap után hazafelé vettük az irányt. A megismert palóc hagyományok és értékek hozzájárultak ismereteink bővüléséhez, felfrissítéséhez.
fotók: https://photos.app.goo.gl/sk1XmfenNnb8Wa2W6