Varga Csaba 1945-ben született Tiszafüreden. 1950-ben Egerbe költöztek, mert édesapját oda kötötte a munkája. Az általános iskolát Egerben, a középiskolát (Vegyipari Technikum) Debrecenben végezte el. Tizenéves korában már ügyeskedett a kis műhelyében, vagy ötvös, vagy vegyészmérnök szeretett volna lenni.
Később katonaság, műszaki főiskola, nősülés, munka következett. Dolgozott a Megyei Kórházban, a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő vállalatnál, majd Egerben a VILATI-ban és az abból kivált EUROCIRCUITS vállalatnál.

A Játék Céh, a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület, valamint a Kecskeméti Katona József Múzeum Népi Iparművészeti Gyűjteménye és Szórakaténusz Játékmúzeuma, továbbá a Népművészeti Egyesületek Szövetsége Népi- és Kézműves Játék Szakmai Bizottsága közösen hirdette meg a tematikus pályázatot melynek témája: Madárábrázolás a játékokban.

A szentei Szent Erzsébet-templom a Váci egyházmegye egyik legrégebbi műemléke, amelynek alapja a középkorból származik. A balassagyarmati Sasvári János, a Népművészet Mestere díjas bútorfaragó, bútorfestő kezdeményezésére 72 kazettával bővült a templombelső. Ennek felszentelésére 2024. november 25-én a Szent Erzsébet búcsúi szentmisén került sor népes közönség és az alkotók jelenlétében.
Limbacher Gábor leírása szerint:

Az ország északi régiójában, a Felföldön fekvő kazettás mennyezetű templomok közül négy meglátogatására szervezett Egyesületünk szakmai tanulmányutat. Az látóút szakmai vezetője Gelsei Sándor népi iparművész volt. Az érdeklődők, egy kisbuszt megtöltve indultunk a ködös őszi időben csodákat látni.

2024. november 6-án a Dobó István Vármúzeum és a MTA MAB Néprajzi és Kulturális Antropológiai Munkabizottsága szervezésében a múzeumi gyűjtemények és a kortárs népi iparművészek kapcsolatáról rendeztek konferenciát a Ziffer galériában

Torba Ildikó szűrrátét készítő népi iparművész a Barkó Kézműves Egyesület meghívására Ózdon tartott kézműves foglalkozást október végén. A Művésztanya a Hagyományok Háza hálózati programjának keretében fontosnak tartja, hogy új mesterségekkel ismerkedjenek meg a tagjai. Ildikó egy mini kiállítás keretében mutatta be néhány munkáját, szűrrátétes ruhákat, ékszereket és táskákat, mesélt a szűrről, szűrrátétről. A gyakorlati foglalkozás keretében pedig mindenki elkészítette a saját nyakékét, fülbevalóját és akasztós díszét is.

- Berzeviczy-Fehér Jánosné népi iparművész, a Népművészet Mestere - a magyar népművészet és közművelődés kategóriában Príma Díjat kapott. Berzeviczy-Fehér Jánosné Egyesületünk kiváló tagja, korábbi elnöke, szakmája elismert alkotója. A szülői házból hozta magával a népművészet szeretetét, érdeklődését és a hagyomány tiszteletét. Mindig hű maradt Palócföldhöz, fontos számára, hogy Palócföld viseletét és hímzéseit megismertesse másokkal is. A palóc népművészet az ihlető forrása annak a frissességnek és letisztultságnak, amely idén 40 éve jellemzi a Berzeviczy-Fehér Jánosné által készített viseleteket.
Szívből gratulálunk minden díjazottnak!