DIVAT A HAGYOMÁNY

Palóc- és békési sokszínű viseletek

 a„VISELHETŐ VISELETEK”

 Fedémes 2026. augusztus 28-tól – november 7-ig!

 

2026. augusztus 28-án Fedémesen, a Palócviseletek Házában ismételten egy  rendkívül különleges kiállítás nyílt!

Augusztus 20–23. között immár 40. alkalommal rendezték meg a Mesterségek Ünnepét Budapesten, a Budai Várban. A jubileumi rendezvény ismét a magyar népi kézművesség, a hagyományos mesterségek és a népművészet egyik legfontosabb találkozóhelye volt. A többnapos eseményen az ország különböző tájairól érkező mesterek mutatták be tudásukat, alkotásaikat, és a látogatók számos mesterség munkafolyamataiba is betekinthettek.

A 40. Mesterségek Ünnepén Király Zsiga díjat kapott Torba Ildikó szűrrátétkészítő népi iparművész, a Heves-megyei Népművészeti Egyesület tagja.

„Torba Ildikó szűrrátétkészítő népi iparművész a magyar szűrrátétes hagyomány egyik kiemelkedő kortárs alkotója. Munkásságában a cifraszűrök örökségét magas szintű mesterségbeli tudással, igényes tervezéssel és egyéni alkotói szemlélettel kelti új életre.

Alkotásaiban a hagyományos motívumkincs tisztelete és a megújulásra való törekvés harmonikusan találkozik. Oktatói munkája révén tudását önzetlenül adja tovább, ezzel is hozzájárulva, hogy a különleges kézműves technika még sokáig fennmaradhasson.”

Gyenesdiáson idén is megrendezték a Fafaragó Alkotótábort, amelynek a Kárpáti Korzó ad otthont. A több éve működő rendezvény célja, hogy tovább éltessen egy régi gyenesdiási hagyományt: a településen korábban 25 éven keresztül működtek faműves alkotótáborok . Kisebb kihagyás után immár  6 éve folyamatosan alkotnak ismét a mesterek.

Látóutunk utolsó állomása a válaszúti Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény volt, amely a Kárpát-medence egyik leggazdagabb néprajzi gyűjteményének ad otthont. Az intézményt Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő hozta létre azzal a céllal, hogy megőrizze és bemutassa Erdély magyar népi kultúrájának páratlan tárgyi örökségét.

Tanulmányutunk  következő állomása Torockó volt, amely méltán tartozik Erdély legismertebb népi építészeti együttesei közé. A Székelykő lábánál fekvő település 1999-ben elnyerte az Europa Nostra-díjat, mivel példamutató módon őrizte meg hagyományos településképét és népi építészeti örökségét.

Kalotaszegi látóutunkat Kolozsváron folytattuk, ahol Erdély egyik legjelentősebb magyar történelmi városának nevezetességeit jártuk végig. Városnézésünket a Szabók bástyájánál kezdtük, amely a középkori várfal egyik legszebben fennmaradt része, és ma is őrzi a hajdani Kolozsvár hangulatát.

Tanulmányutunk második napján a kolozsvári Házsongárdi temető volt az uticélunk első állomása. Az 1585-ben alapított történelmi sírkert évszázadok óta őrzi Kolozsvár és Erdély számos nagy személyiségének emlékét, ezért méltán tekinthetünk rá a magyar kultúra egyik fontos emlékhelyeként

Kalotaszegi szakmai látóutunk  harmadik állomása a körösfői református templom volt. A település fölé magasodó, négy fiatornyos műemlék templomban a gyülekezet gondnoka fogadott bennünket, aki szeretettel és nagy hozzáértéssel mutatta be az épület történetét, művészeti értékeit és a hozzá kapcsolódó hagyományokat.