A Heves megyei Népművészeti Egyesület egri tagjait, - mint "Eger élő népművészetének" képviselőit, - a népművészet és a népi kézművesség területén végzett kimagasló munkásságuk és hagyományőrző tevékenységük alapján az "Egri Értéktár Bizottság" 2014.06.05-i ülésén egyhangú szavazással elfogadta az "Egri települési értéktárba" történő felvételét.
A Csoóri Sándor Alap támogatásával ,a „HMNE- Mesterek és Inasok” program keretében elkezdődnek a képzések, melynek keretében két mester adja át tudását két inasnak.
A Szabó család minden tagja, Balogi Gitka, Szabó Zsolt és Szabó Gellért is részt vett a Herman Ottó múzeum műtárgy gyűjteményének látogatásán. A Virágzó Népművészet pályázatára való felkészülés jegyében jelentkeztek be a múzeumba. A múzeum munkatársai mindenben segítségükre voltak.. Gitka a matyó és bogácsi viseleteket tanulmányozta, Zsolt a faragott csanakokat nézett meg, Gellért ezek mintáit rajzolta le. A Virágzó népművészetre szeretnének pályázati anyagot készíteni, melyeket a múzeumi gyűjtemény darabjai inspirálnak.
Megjelent az Aldebrői Krónika 2024 téli száma, benne a IX. Aldebrői fafaragótáborról írt cikkel. A IX. Aldebrői fafaragó tábor
A száguldó idő elhozta a IX. Aldebrői fafaragótábor idejét is, ami a terveknek megfelelően 2024. június 03-n vette kezdetét.
2024. december 19-én volt a 31. Betlehemi jászol kiállítás ünnepélyes megnyitója Budapesten a Szent István Bazilika altemplomában. Ekkor került sor a díjak átadására is. Az országos pályázatot A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA ) hirdette meg– az IPOSZ-szal, a BKIK Kézműipari Tagozatával, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Turisztikai Irodával és a Ciszterci Egyházközösséggel együttműködve- és szervezte a kiállítást, mely a Bazilika Lovagtermében látogatható 2025. január 05-ig.
Fehérvári Róbert, 1976. március 15-én született Tiszafüreden.
Poroszlón él, és itt is nevelkedett, itt végezte el az általános iskolai tanulmányait, majd Egerben a Bornemissza Gergely Szakközép Iskolában érettségizett és autószerelő szakmát szerezett , utána Salgótarjánban végezte el a technikumot. A tanulmányai befejezése után ismét hazakerült Poroszlóra és a szakmájában dolgozott.
Az adventi vásárok forgatagában mestereink is jelen voltak, ahol minőségi, autentikus népművészeti termékeket kínáltak az érdeklődőknek.
Tiszafüreden a Kovács Pál Művelődési Központban Adventi termelői és kézműves vásárt rendeztek, ahol Horváth Tibor bőrműves népi iparművész, népművészet mestere és Horváth Tiborné bőrműves népi iparművész népi motívumokkal díszített bőr használati tárgyakat kínáltak.
Varga Csaba 1945-ben született Tiszafüreden. 1950-ben Egerbe költöztek, mert édesapját oda kötötte a munkája. Az általános iskolát Egerben, a középiskolát (Vegyipari Technikum) Debrecenben végezte el. Tizenéves korában már ügyeskedett a kis műhelyében, vagy ötvös, vagy vegyészmérnök szeretett volna lenni.
Később katonaság, műszaki főiskola, nősülés, munka következett. Dolgozott a Megyei Kórházban, a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő vállalatnál, majd Egerben a VILATI-ban és az abból kivált EUROCIRCUITS vállalatnál.
A Játék Céh, a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület, valamint a Kecskeméti Katona József Múzeum Népi Iparművészeti Gyűjteménye és Szórakaténusz Játékmúzeuma, továbbá a Népművészeti Egyesületek Szövetsége Népi- és Kézműves Játék Szakmai Bizottsága közösen hirdette meg a tematikus pályázatot melynek témája: Madárábrázolás a játékokban.
A szentei Szent Erzsébet-templom a Váci egyházmegye egyik legrégebbi műemléke, amelynek alapja a középkorból származik. A balassagyarmati Sasvári János, a Népművészet Mestere díjas bútorfaragó, bútorfestő kezdeményezésére 72 kazettával bővült a templombelső. Ennek felszentelésére 2024. november 25-én a Szent Erzsébet búcsúi szentmisén került sor népes közönség és az alkotók jelenlétében.
Limbacher Gábor leírása szerint: