Tiszafüredi festett asztalos munkák mintái

K.Csilléry Klára néprajzkutató 1953-ban adta ki a Tiszaigar környékén végzett kutatásai eredményeit, miszerint az 1850 körüli évtizedekben főként klasszicista stílusban készült festett bútorok egy sajátos helyi stílust képviselnek .A Karcag-Mezőtúr-Tiszafüred vidéki Jász-Nagykun részben református népessége módosabb paraszti, iparos, kisnemesi rétegei szintén kedvelték a festett bútorokat. Szín és formaviláguk visszafogottabb, mint a késő reneszánsz /Erdély, Felvidék/ és a barokk /dél-Baranya/ festett asztalosmunkái, kedvelt motívumai a gránátalma és a vonalkázott ágfűzér.
Füvessy Anikó a Tiszafüredi mesterek céhes adatait tanulmányozta, személyesen is érdekelt volt egyik felmenője a morva vidékről származó asztalos mester révén. A faiparral foglalkozó szakmák között nem maradt fenn olyan név aki a bútorfestéssel foglalkozott, noha a térségben begyűjtött múzeumi anyag gazdag / a Néprajzi Múzeumban is megtalálhatók/.
Szemben a Kárpát-medence számos néprajzi vidékével /Gömör, Felső Tisza-vidék. Kalotaszeg, Székelyföld, Ormánság/ festett kazettás fa mennyezeteket ma már napjainkban nem találunk. Utalás van arra, hogy a Tiszafüredi Református templom mennyezet valaha festett volt, máig a kórus mennyezetén hullámos indák között a kálvin-rózsa maradt meg..
Ennek a kevésbé ismert bútorfestő stílusnak a motívumait dolgozta fel Gelse Sándor bútorfestő, népi iparművész.