Demjéni hagyományok háza

Nagyné Váradi Anna beszámolója:
Ez a ház a népi kultúra, a hagyomány iránt érdeklődő nagyközönséget várja. Helyben összegyűjtött tárgyakkal a település hagyományos tárgyi kultúráját jeleníti meg. A Hagyományok Háza berendezése a településen élők életmódját, lakáskultúráját egy meghatározott időszakra és társadalmi helyzetre vonatkozóan reprezentálja. Nemcsak egy kiállítási színtér, hanem a helyi tudás átadásának helyszíne a fiatalok, és az ideérkező túristák számára.
Az épület demjéni kőből épült a 19. században, mégis őrzi a népi lakóházak hangulatát.
A házba belépve, az első szoba kiállítótérként lett berendezve. Itt kaptak helyet a falon a vitrinekben elhelyezett textilek. A nagymúltú demjéni hímzőszakkör szívet-lelket gyönyörködtető palóc alkotásai. Először 1973-ban jöttek össze a hímezni szerető helybéli asszonyok, és később ebből alakult meg a díszítőművészeti szakkör Izer Istvánné vezetésével, aki a Heves Megyei Népművészeti Egyesület alapító tagja . Margitka néni folyamatosan képezte magát, a népművészet legnagyobb mestereitől tanult. Kezdetektől nagy-nagy lelkesedéssel vezette a Demjéni Hímzőszakkört, az eltelt több mint négy évtizedben. Közel 50 éve készült alkotások mindegyikét ő maga tervezte.
A megye számtalan településén, illetve a megyén túl is sok-sok városban mutatták be csodálatos munkáikat. A Megyei Művelődési Központ tárlatain, regionális, illetve országos pályázatokon vettek részt nagy sikerrel, amelyet számos rangos elismerés, arany minősítés bizonyít. A Néprajzi Múzeumban is sikerrel mutatkoztak be.
Negyvenhat tájegység motívumait dolgozták fel. Különösen büszkék arra az tizenegy darabból álló úri hímzés garnitúrára, amelyet egy miseruhával együtt készítettek a helyi templomnak 1996 karácsonyára. A demjéni vagányok férfikórus tagjait is megajándékozták egy-egy kendővel, de minden esztendőben ők készítették az óvodások ballagási tarisznyáit is.
Az önkormányzat a kezdetektől elismeri és támogatja törekvéseiket. A szakkör vezetője korábban 13 esztendeig a helyi asszonykórusnak, s egy cikluson át a képviselő-testületnek is tagja volt. A hímzés pedig életen át tartó szerelemnek bizonyult.
Példaértékű munkáját 2006-ban a Demjéni Emlékgyűrűvel ismerték el, 2008-ban megkapta a Népi Iparművész címet, míg 2013-ban a Mesterségek Ünnepén a Budai Várban a Király Zsiga-díjat vehette át több évtizedes munkájának elismeréseként.
A hímzések mellett láthatunk még jó öreg varrógépet, a szövés-fonáshoz szükséges eszközöket, mint pl. rokka és guzsaly, de vannak itt mángorlók és más korabeli tárgyak.
A hímző szakkör munkáival szemben történelmi fürdőket bemutató falat láthatunk. Néhányat említsünk meg a híres fürdőkből:
Budapest 4 híres gyógyfürdőjét említem meg (de több is van!)
• Szent Gellért gyógyfürdő 100 éves
• Rudas gyógyfürdő már a török időkben is üzemelt
• Király gyógyfürdő 1560-as években épült
• Lukács gyógyfürdő: a 12. században gyógyítással foglalkozó lovagrendek telepedtek le, akik kolostort, fürdőt és kórházat is építettek
Hévíz : A gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív természetes termál tó.
Harkányi Fürdő: 1823-ban a jelenlegi fürdő területének lecsapolása közben fedezték fel a Harkányi gyógyvizet. A Batthyány család a következő évben megépítette az első fürdőházat és ezzel elindult az első fürdőszezon Harkányfürdőn.
Heves megyében is kiváló gyógyfürdők vannak, pl. az egri Törökfürdő.
Egy érdekesség Parádon az 1880-as évekből fogyasztásra alkalmas formában palackozták a gyomorbetegségekre kiváló gyógyvizet.
Az épületben tovább haladva, a középső részen, ahová a bejárati ajtó nyílik, egy konyha lett berendezve. A konyhát és a hátsó szobát a településen összegyűjtött lakberendezési tárgyakkal rendezték be.
A konyhában látható a sparhelt, felette a feliratos hímzett falvédő illetve konyhai eszközök. Napjainkban újra divatba jött a sparhelt, amit nagyanyáink hagyatékából kidobtunk, most meg jó drága pénzen megvásároljuk. Vannak itt zsíros bödönök, tejesfazék, különböző konyhai edények. A falat festett tányérok díszitik.
A lakószoba berendezése: vetett ágy, szentképek a falon, de van itt faragott lóca, terített asztal tányérokkal szódásüveggel, illetve tükör , ruhásszekrény, valamint egy varrógép is látható. Szövött rongyszőnyeg borítja a padlót. Az asztal fölött a szokásokat idézve a gerendára akasztott petróleumlámpa világítja meg a teret.
Hű képet kapunk a 20. század első felére jellemző lakáskultúráról.
A Hagyományok Háza Demjénben kiállítóhelyként, elsősorban a helyi hagyományok ápolására jött létre, az épület maga is a helyi népi építészet őrzője.
Gratulálunk mindazoknak, akik a Hagyományok Háza megvalósításában közreműködtek.
Kívánjuk, hogy legyen sok-sok látogatója ennek az értékes háznak!