Kalotaszegi látóutunkat Kolozsváron folytattuk, ahol Erdély egyik legjelentősebb magyar történelmi városának nevezetességeit jártuk végig. Városnézésünket a Szabók bástyájánál kezdtük, amely a középkori várfal egyik legszebben fennmaradt része, és ma is őrzi a hajdani Kolozsvár hangulatát.

Tanulmányutunk második napján a kolozsvári Házsongárdi temető volt az uticélunk első állomása. Az 1585-ben alapított történelmi sírkert évszázadok óta őrzi Kolozsvár és Erdély számos nagy személyiségének emlékét, ezért méltán tekinthetünk rá a magyar kultúra egyik fontos emlékhelyeként

Kalotaszegi szakmai látóutunk  harmadik állomása a körösfői református templom volt. A település fölé magasodó, négy fiatornyos műemlék templomban a gyülekezet gondnoka fogadott bennünket, aki szeretettel és nagy hozzáértéssel mutatta be az épület történetét, művészeti értékeit és a hozzá kapcsolódó hagyományokat.

Kalotaszegi szakmai látóutunk második állomása a bánffyhunyadi református templom volt, amely méreteivel és gazdag díszítésével méltán számít a térség egyik legjelentősebb egyházi műemlékének. A templom történetével és felújításával Jakab Mihály Gyula református lelkipásztor ismertetett meg bennünket, aki nagy szeretettel mutatta be gyülekezete féltve őrzött kincsét.

Látóutunk első állomása Magyarókereke volt, ahol a református templomot kerestük fel,

Kalotaszeg egyik legrejtettebb kincse a magyarókereki református templom, amelyet mi is felkerestünk. A középkori eredetű templomot Berde Szilárd református lelkipásztor mutatta be, aki nemcsak a gyülekezet történetéről, hanem a templom különleges festett kazettás mennyezetének újjászületéséről is mesélt.

A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) országos kiállításának megnyitóját a Gödöllői Művészetek Házában rendezték meg, ahol a hazai kézművesség és népművészet legkiválóbb alkotói mutatkoztak be. A rangos tárlaton Szabó Zsolt fafaragó, a Heves Megyei Népművészeti Egyesület tagja is kiállítóként szerepelt, alkotásai méltó módon képviselték a hagyományos magyar fafaragó művészet értékeit.

Újabb rangos szakmai elismerésben részesült Balogi Margit (Gitka), a Heves Megyei Népművészeti Egyesület viseletkészítője a XXV. Országos Kékfestő Fesztiválon, amelyet Nagynyárádon rendeztek meg. A jubileumi rendezvény a magyar kékfestő hagyomány egyik legjelentősebb országos seregszemléje, ahol a „Kék minták, élő hagyomány – 25 év alkotásai” című kiállításon mutatták be az elmúlt negyed évszázad legkiemelkedőbb pályamunkáit, valamint a „Kékfestészet csodái” pályázat idei alkotásait is.

A XXII. Virágzó Népművészeti Kiállításon a Heves Megyei Népművészeti Egyesület két fafaragója is eredményesen szerepelt.

Szabó Zsolt népi iparművész alkotásait a szakmai zsűri kiállításra érdemesnek találta, munkái pedig Míves Termék minősítést kaptak. Ez az elismerés a magas színvonalú mesterségbeli tudást és a hagyományok hiteles továbbélését igazolja.

Alagyi Jánosné, született Surányi Klára, vagy ahogyan mindenki ismeri, Klárika néni, 1926. július 1-jén született Egerben. Százéves életútja egy olyan alkotó ember története, aki egész életét a tudás átadásának, a közösség szolgálatának és a magyar népi kultúra megőrzésének szentelte.